Feltáruló magyar múlt 2020/1.
Művelődéstörténeti esték a Motolla Egyesület – Debrecen, a Harmóniaház – Debrecen és a Debreceni Művelődési Központ szervezésében
Helye: Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Háza, Pódiumterem (Piac u. 22., bejárat a Kossuth u. 1. sz. felől)
Három éve eredtünk őseink nyomába, hogy a legfrissebb régészeti, történelmi, művelődéstörténeti és természettudományi kutatások tényeit szembesítsük a magyar hagyományban magunkról megfogalmazódó önképpel. Durván leegyszerűsítve a kérdést: vajon hazudtak-e őseink magukról, amikor szkíta és hun ősökkel büszkélkedtek, ahogyan a tudományosság ezt elég hosszú időn keresztül vádként megfogalmazta eleinkkel szemben? 38 előadás tartalma önmagában még nem bizonyító erejű a modern tudományosság szemszögéből, de egy alapvető irány a legújabb tényekből már körvonalazódott, ami hitelesíteni látszik a magyarság önmagáról vallott tudását. Feltehetjük, ha egy erkölcsi minőséggel is megtiszteljük őseinket, hogy nem véletlenül nevelték a felnövekvő nemzedékeket évszázadokon keresztül az íjfeszítő népek öntudatára. Ez az összetartozás-tudat műveltségünk minden területén tárgyiasult formákat ölt, s egységes hagyományt alkot. Az „eurázsiai szintézis”, melyről László Gyula beszélt, bennünk valóban megvalósult. Ennek most örüljünk, féltéglával döngetve mellünket, vagy gondolkodjunk el a következményein? Mindkettő indokolt – melldöngetés nélkül -, s egy önmagunkat és szűkebb-tágabb világunkat újraépítő stratégia megteremtésére kell használni a múltunkból kirajzolódó szerves erkölcsi és kulturális világmodellt. Két mondai ősünk, Hunor és Magyar magatartásából ez következik: ez tette lehetővé minden nagy történelmi sorsfordulónk idején nemcsak fizikai megmaradásunkat, de a magasabb minőségi szinten folytatandó „nemzeti nagylétünket” is.
Az erkölcsi és szellemi tanítást egykor óriási népmesekincsünkből kaptuk, erről hallhatunk idei első alkalmunkon, mely könyvbemutató és előadás egyben – emiatt kicsivel hamarabb, 18 órakor kezdünk. De korábbi nagy témaköreinket is folytatjuk: A magyar őstörténet összefüggés-rendszerét tágítjuk India irányába, de műveltségünk eddig nem érintett területeivel, népzenénkkel, ősi térszervezésünk emlékeivel és eleink világképének megismerésével is bővítjük tájékozódásunk horizontját, s az idei év aktuális nagy kérdése, Trianon 100 éve sem maradhat ki a sorozatból.
Az előadások anyagi forrását, ahogyan eddig is, önfenntartó módon kívánjuk előteremteni: belépődíj továbbra sem lesz, de a támogatói hozzájárulásokból fedezzük az előadók tiszteletdíját és útiköltségét. Az eddigi és ezután érkező adományokat ezúton is megköszönjük!
Rövidesen
MESÉLŐ NEMEZEK-későbbre halasztva
Vándorok takarói... 2020. ...... VETRÓ MIHÁLY nemezműves, a Népművészet Ifjú Mestere előadása
A ZENE ŐSNYELVE ÉS A MAGYAR NÉPZENE-későbbre halasztva
......... JUHÁSZ ZOLTÁN népzenész, kutatómérnök előadása
ELFELEDETT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN.
április 15. (szerda) 18.30 A magyarságkutató intézet régészeti kutatóközpontjának terveiből MAKOLDI MIKLÓS régész, a Magyarságkutató...
Eddigi eReDő előadásaink
PAP GÁBOR: HÁROM MAGYAR SZENTBESZÉD.
február 12. (szerda) 18.00 Magyar népmesék a világértelmezés szolgálatában Könyvbemutató!Közreműködik: BÁRDOSI ILDIKÓ, GRÁTZ ANTAL, GYÖNGY...
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG 11.
február 26. (szerda) 18.30 BETHLEN GÁBOR – ERDÉLY ARANYKORA ÉS A SZENT KORONA SZÁNTAI LAJOS...
A MAGYAR HAGYOMÁNY ŐSI FORMÁI
március 4. (szerda) 18.30 Csillagos tárgyak – alföldi pásztoraink képalkotó világképe HARANGOZÓ IMRE néprajzkutató előadása
