Én kiállók ajtóm elejibe.

feltekintek napkeletre.

Ott látok egy arany kápolnát,

küjjel aranyos, belől irgalmas.

Ott sír vala Boldogságos Szűzmária.

Odamene evangelista,

kérdezi: mé sír, mé sír, Szűzanya?

Hogyne sírnék, mikor három egész teljes napja

hogy nem láttam a szent fijamot!

Két nap űdözték,

harmadik nap megfogták, megkötözték,

ostorral csapdosták,

tövissel koronázták,

lándzsával döfődték,

büdös nyalukkal töpdösték,

tojáshéjval füstölték.

Mondom, aki elmondja este lefektyébe,

reggel felkeltyébe,

megnyitom mennynek országát,

becsukom pokol kapuját,

úgy küdöm angyalaiamot a leikéért, ámen.

Egy gyönyörű archaikus népi imádság Gyimesből.

(Berszán Szilveszter, 1981, Görbe patak, In: Tánczos Vilmos: Gyimesi archaikus népi imádságok és ráolvasások)

 A járvány okozta pánikhangulatban bizony, nem kellene megfeledkezni a Húsvétról semhiszen előttünk a Nagyt, mely a kereszténység legnagyobb misztériumára, a Húsvétra, Jézus Krisztus feltámadására vezet minket. Ennek megfelelően szeretnénk a következőkben néhány olyan videót megosztani, melyek a tojásírást, ill. a Húsvét hagyományait mutatják be, illetve a készülődéshez szeretnénk hozzájárulni két könyv és néhány tojásminta ajánlásával is, ha már személyesen nem találkozhatunk.

Makoldi Sándorné: A gömöri-palóc-magyar hímes. A misztériumok tojása. Debrecen, 2013
(ez a könyv Asztalos Károlynál megvásárolható, telefonszáma: +36-30- 8875946)
Makoldiné Papp Gizella: Hímestojások Gömörben Debrecen, 1994. (Már csak antikváriumban, és nagyobb könyvtárakban érhető el.)
Gömöri minták Makoldi Sándorné gyűjtéséből:

A videó az Ukrán határnál található szatmári falu, Vámosoroszi húsvéti hagyományait mutatja be, természetesen kiemelten a tojásírást. 

Az alábbi szatmári, beregi tojásminta-táblák Makoldi Sándorné 1992-ben, a Sztélé Alapítvány kiadásában megjelent könyvéből valók (Magyar hímestojások). Sajnos, ebből már csak “gyűjtői példányok” vannak.

Hegyet hágék,

Lőtőt lépék,

Kőkáplonicskát láték,
Bellől arannyas,
Küel irgalmas,
Szent Világ Úrjézus Krisztus benne lakik vala.
Aranyhajával leeresztvel,
Arankönyveivel kicsordulval,
És aranszekállával kitépvel.
Eljöve Szent Világ Úristen és megkérdeztén:
Mié’t ülsz itt, Szent Világ Úrjézus Krisztus,

Aranhajadval leeresztvel,
Arankönyveidvel kicsordulval,
És aranszekálladval kitépvel?
Azé(r) ülök itt, Szent Világ Úristen,
Várom a harangokat, megkonduljanak,
A bűnösök ide folyamoggyanak,
Bűnbánatot tarcsanak,
Szent asztalomról táplálkoggyanak,
Hogy örök életet éljenek.
Aki esztet elmongya eszte lefektibe,
Reggel felkeltibe,
Testye beteg,
Lelke készül,Boldog mennyország ajtaja nyitul’, áment.

(Benke Jánosné Benedek Rozália, 1906. Diószén (Moldva), In: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Bp. 1973.)

NAGYPÉNTEKRE

Egy ún. pénteki imádság Tánczos Vilmos gyűjtéséből:

Ma van péntek, ugyanannak a napja,

kínján esett esettye,

hét mélységes sebeje.

Beteg a test, kész a lélek,

vigan várja az Úristen.

Szent színe szomorodva,

arany haja kiszakadva,

piros vére kiomolva.

Ó, paradicsomnak,

szép kezdett szentelt városnak,

rendelj utat mennyországnak,

mennyországnak káponájába,

fellobogó csillagába!

Kelj fel Bodogságos Szűzmáríja,

me elfoglak a te áldott szent fijadot!

Sértve üldözik,

a magoss keresztre feszitik,

szegzik lábát egy helyre,

a két karját két felé.

Három csepp vér lecseppent,

odamenének az angyalok,

felszedek,

elvivék a Jóisten eléjibe.

Aki ezt az imádságot elmondja

este lefektibe, reggel felkőttyibe,

annak a jó áldott Isten

minden halálos bűnit megbocsássa.

Én es mondtam, ahogy tudtam,

Jézuskám, báránkám,

téged dicsér szájocskám!

Jézus szent vére hullása

legyen bűnünk tisztulása!

Most és mindörökké, ámmen.

A videóngyimesi származású Tankó Anna szólal meg, beszél a gyimesi tojásírás hagyományáról (eközben azért a gyimesi hagyományról is szó esik) és láthatjuk őt tojásírás közben is.

 

 

A mellékelt gyimesi tojásminta-táblák Csuzi Enikő – Takács György “Ejsze tojást festetek?” c. könyvéből valók mely a Képíró Kiadó gondozásában, a Motolla Egyesület támogatásával jelent meg 2004-ben. Ebből a könyvből néhány példány még egyesületünk rendelkezésére áll, az érdeklődők nálunk jelentkezhetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük